Szakértői érdekképviseleti platform
Kérdezek
Kérdések és válaszok
A SZÉP kártyát érintő szociális hozzájárulási adó átmeneti eltörlésével adódó többlet juttatást kötelesek-e a munkavállalóknak SZÉP kártyáira utalni?
A SZÉP kártyát érintő szociális hozzájárulási adó átmeneti elengedése kötelezően nem a munkavállalók többletjuttatása, de a kormányzat eredeti célja, hogy ez a többletösszeg a munkavállalók cafetéria felhasználási keretét bővítse. Ezért, ahol van a BDSZ-nek tagszervezete, és van hatályos kollektív szerződés, valamint SZÉP kártya, ezt a többletjuttatást a munkavállalók megkapták.
Miben látjuk a könnyűipar kilábalását a jelenlegi válságból? Milyen konkrét segítséget, támogatást kapnak a munkavállalók?
Az Európai Uniótól érkező támogatások minden érintett könnyűipari vállalkozás számára igénybe vehetőek legyenek, ne jelentsen jelentős bürokratikus többlet terhet, ez hosszú távon nyújtson segítséget a cégeknek.
Fontos lenne, hogy a jelenlegi tendencia megváltozzon, minél több hazai termék előállítása valósuljon meg az importorientált gazdasági modell, a könnyűipari termékek dömping behozatala helyett.
Az elmúlt időszakban bevezetett, illetve várható egyes adóváltozások, adócsökkentések, hogyan befolyásolják a munkavállalók bérét, nettó keresetét?
Az adóváltozások, az adócsökkentések a munkavállalók nettó bérét nem érintik, a munkáltatói adóterhek csökkentése valósult meg ezáltal.
2022-től a fiatal, 25 év alattiak munkavállalók adómentességét vezeti be a kormányzat, mellyel a fiatal munkavállalók nettó bére jelentősen növekszik.
Az adómentesség felső határa adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata. (2020. júliusában ez az összeg havi 401.800 Ft volt, az adómentességi felső határ 2022. évi összege a 2021. júliusában kimutatott átlagkereset lesz.)
Munkavállalóink motiválásában jó eszköznek bizonyult az évek óta juttatott cafeteria. Költséggazdálkodási szempontból előnyös, hogy a munkabért terhelő adókkal összehasonlítva jelentősen alacsonyabb adóterhek mellett tudjuk adni. A 2020. áprilistól decemberig érvényes adózási szabályok mellett a cafeteria után fizetendő közteher mintegy felére csökkent a szocho elengedése miatt. Mi várható 2021-ben ezen a téren?
A parlament elé október közepén benyújtott T/13258. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények módosításáról című iromány alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (8) bekezdésében meghatározott rekreációs keretösszeg 2020. január 1-jével visszaáll a 2020. április 22-e előtti 450 ezer forintra. A 2020. július 22-én kihirdetett 2020. évi LVIII. tv. 40. § (3) bekezdése értelmében a béren kívüli juttatások szociális hozzájárulási adó mentessége december 31-éig érvényes.
A törvényjavaslathoz időközben a pénzügyminiszter által benyújtott módosító indítvány szerint jövő év június 30-ig maradhat fenn az adócsökkentés a Széchenyi Pihenő Kártyánál, így jövőre csak 15 százalékos közterhet kell fizetni a Szép-kártyára utalt összegek után, amennyiben ezt a parlament megszavazza.
A Szép-kártyára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a munkáltatónak, amennyiben az nem haladja meg a törvény által meghatározott, rekreációs keretösszeget. A tavasszal felemelt összeghatárok jövő nyárig változatlanul tovább élhetnek.
A rekreációs keretösszeg a koronavírus-válság időszakában 800 ezer forint, amelyből a Szép-kártya szálláshely alszámlájára 400 ezer forint, a vendéglátásra 265 ezer forint, szabadidős felhasználásra 135 ezer forint utalható. A költségvetési szerveknél változatlanul hatályos maradhat jövőre is a még tavasszal (200 ezer forintról) megduplázódott 400 ezer forintos keretösszeg.
Ha az idén tavasszal bevezetett két adóügyi könnyítés meghosszabbítását megszavazza az Országgyűlés, akkor jövőre 35 milliárd forinttal több maradhat a vállalkozásoknál. A Szép-kártyára utalt összegek pedig a koronavírus-válságban nagy segítséget jelentenek a magyar turizmusnak - mondta Izer Norbert.
Az adóügyi könnyítés minden 2021. június 30-ig Szép-kártyára utalt összegre lesz érvényes, vagyis minden dolgozó megkaphatja jövőre a 800 ezer forintot, a munkáltatónak mindössze csak arra kell figyelnie, hogy az összeg legkésőbb június 30-ig megérkezzen az érintettek Szép-kártyájára.
Vállalatunk a világjárvány hatásának is betudhatóan nehéz gazdasági helyzetbe került. A tulajdonosi kör a létszám csökkentését tervezi. A cégvezetés ezzel szemben szeretné elkerülni a létszámleépítést, részben szociális megfontolásból, részben pedig azért, mert a szerződésállomány remélt újbóli felfutása esetén nehéz lenne a munkaerő toborzás és betanítás. Hol tájékozódhatunk az aktuálisan megpályázható munkahely megőrző állami támogatásokról?
Naprakész és teljes körű információkkal szolgál a www.kormanyablak.hu internetes oldal:
Főoldal ›› Feladatkörök ›› Foglalkoztatást elősegítő támogatások, Munkahely megőrző és munkahelyteremtő támogatások ›› Munkahely-megőrzési támogatás iránti kérelem (MUNKP00021)
ugyanitt érhető el a
›› Munkahely-teremtési támogatás iránti pályázat (MUNKP00054) valamint a
›› Vállalkozóvá válási támogatás iránti pályázat (6 havi minimálbérre) (MUNKP00052).
Cégünk a varroda és az irodaépület felújítására készül. Tervbe vettük az épületek hőszigetelését és a fűtési rendszer korszerűsítését, kazáncserével. Az energia felhasználás és a káros anyag kibocsátás jelentős csökkentése a célunk. Milyen állami támogatást vehetünk igénybe?
Amennyiben a beruházás energiahatékonysági célokat szolgál, a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek teljesülése esetén legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeggel csökkenthető a fizetendő társasági adó 6 adóévben, legfeljebb a számított adó 70 %-áig. Az adóból levont összeg alapesetben a beruházás elszámolható költségének 30 %-a lehet. A támogatás intenzitás kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető, azaz a támogatás mértéke 50, illetve 40 százalék lehet.
Vonatkozó jogszabályok:
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról – 22/E §; 4. § 11a; 29/A § (44)
2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról – 3. §
176/2017. (VII. 4.) kormányrendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól
