ZÁRÓBESZÁMOLÓ

IRÁNYVÁLTÁS A RUHAIPARBAN - A hazai könnyűipar helyzetértékelése és fenntarthatósági kihívásai (kiadvány)

A kiadvány összefoglalja a TEX2GREEN projekt legfontosabb kutatási eredményeit, megfogalmazza a hazai ágazat erősségeit és lehetőségeit, és javaslatokat ad a továbblépésre. A textil-, ruházat-, bőr- és lábbeli-ágazat (TCLF) fenntarthatósága és körforgásos pályára állítása igen nagy kihívást jelent. A kiadvány konkrét példákat mutat be az ágazat legszennyezőbb technológiáinak kiváltására és az alapanyaggyártás környezetbarát technológiai megoldásaira. Ezen túlmenően a körforgásos gazdasági modell oktatásának lehetséges modelljeivel, valamint a vállalati jó gyakorlatok, és a környezetbarát és fenntartható gyártás megkülönböztető védjegyeinek ismertetésével kívánja a hazai vállalatokat segíteni az átállásban. A kiadványt nyomtatott könyv formájában terjeszti az MKSZ. A könyv magyar és angol nyelven is elérhető.

GREEN TEXTILE TRANSITION
The 72-pages printed publication include the survey of the situation and sustainability challenges of the Hungarian textile, clothing, leather and footwear (TCLF) sector and the main results of the TEX2GREEN project. Recommendation  for the green transition, examples for good practices and best available techniques help stakeholders, companies and educators in the transition process. The printed book is available at the Publisher: www.mksz.org

JAVASLAT DÖNTÉSHOZÓKNAK (3.1.2.1. bd)

A fenntarthatóság egy igen összetett fogalom, a körforgásos gazdaság minden szegmensének, a gyártástól a felhasználásig terjedő láncolat minden lépésénél fontos szerepe van abban, hogy meg tudjuk valósítani. Az Európai Bizottság 2020-as új ipari stratégiájának frissítését követően az európai szociális partnerek a textil-, ruházat-, bőr- és lábbeli-ágazatban (TCLF) összeálltak, hogy támogatást kérjenek egy olyan stratégiához, amelynek célja segíteni a TCLF iparágakat a jelenlegi zöld és digitális átmenet során az erős globális versenyben, hangsúlyozva a munkahelyek megőrzésének szükségességét Európában. Ez év májusában a TCLF ágazatok munkaadóinak és munkavállalóinak képviselői találkoztak az Európai Bizottsággal, hogy megvitassák a TCLF iparág jelenlegi kihívásait, valamint az ágazatok és munkavállalóik támogatását segítő lehetséges uniós intézkedéseket. A COVID-19 ágazatokra gyakorolt ​​kedvezőtlen hatásairól és az erőteljes uniós fellépés szükségességéről folytatott megbeszéléseket követően a résztvevők egy együttes nyilatkozatot fogadtak el. Ebben az összeállításban 8 javaslat formájában röviden összefoglaljuk azokat a teendőket, amelyeket az európai törekvésekkel összhangban, hazánkban is végre kell hajtani a körforgásos, zöld és digitális gazdaságra való átállás érdekében.

TANULMÁNYOK  a textil- és ruhaipar körforgásos és fenntartható pályára állításához

Jó gyakorlatok vizsgálata  (3.1.2.2.bb)

A tanulmány bemutatja, hogy jelenleg milyen fenntarthatósági jellegű problémákkal néz szembe az iparág globálisan. A súlyos környezeti, társadalmi és etikai jellegű kihívásokra számos válasz született. A tanulmány szerzője  példákat válogatott olyan érdekes koncepciók, illetve vállalati gyakorlatok, iparági programok és kezdeményezések közül,  amelyek specifikus vagy általános környezeti, társadalmi és etikai problémára kívánnak megoldást kínálni, vagy legalábbis jobb teljesítményt nyújtani. Az iparág szempontjából releváns tanúsítványok, címkék és szabványok, illetve egyéb eszközök széles palettájából választhatnak a cégek, ha szisztematikusan és verifikálhatóan kívánják a működésük és termékeik fenntarthatóságát, környezeti és társadalmi teljesítményét javítani. A konklúzióban a szerző arra a következtetésre jut, hogy bár egyre több és átfogó program, kezdeményezés van az iparágban a környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb gazdasági szektor érdekében, sajnos ezek önmagukban nem elegendőek, mert a világgazdaság jelenlegi rendszere és feltételei, illetve a vállalatok érdekviszonyai, rövid távú szemlélete és működési elvei, logikája alapvetően ellentétesek a valóban a körforgásos gazdaság elvein nyugvó, fenntartható textil- és ruhaipar létrehozásával.

A kollektív szerződések tapasztalatai a ruhaiparban és a kapcsolódó alágazatokban (3.1.2.2.da)

A tanumány az elérhető empirikus kutatások, statisztikai adatok és kollektív szerződések alapján áttekintést nyújt a textil-, ruha-, bőr- és cipőiparban a kollektív tárgyalások aktuális eredményeiről és problémáiról. A vizsgált ágazatokban alacsony a kollektív szerződéses lefedettség elsősorban a szakszervezetek hiánya, az alacsony szervezettség miatt. A hatályos kollektív szerződések rendszeres felülvizsgálata az ágazatban nem történik meg, ennek következtében rendelkezéseik egy része ellentétes az Mt. szabályaival. A hagyományosan kollektív szerződésben szabályozott kérdésekben az ágazat kollektív szerződései egyébként kiegyensúlyozott szabályozást mutatnak, de csak egy kollektív szerződéshez kapcsolódik aktuális bérmegállapodás, vagyis a munkafeltételek legfontosabb kérdését a munkáltatók a szakszervezet részvétele nélkül rendezik. Az ágazat erősen kitett a gazdasági helyzet, ezen belül a lakossági fogyasztás változásainak, ezért jelen helyzetben nem várható, hogy ezek a tendenciák megváltoznak, egy következő fellendülés időszaka lehet az, amikor a szociális partnerek jelentősen javíthatnak ezen a helyzeten.   

A magyar textil-, ruha-, bőr- és lábbeligyártó ipar helyzete az ezredforduló után (3.1.2.1.aa)

A hazai könnyűipar belső szerkezete jelentős mértékben alakult át az utóbbi évtizedekben: elsősorban a bőripar és a textilipar relatív megerősödése, a bőriparon belül átlag feletti dinamikát mutató autóipari bőrtermékgyártás komoly tényezővé válása, valamint – főként a nagyobb vérveszteségeket szenvedett ruházati és cipőiparban – a saját termékfejlesztési és márkaépítési törekvések gyarapodása jellemző. Az ágazat helyzete Kelet-Közép-Európa (és Dél-Európa) legtöbb gazdaságára jellemző,  sajátossága ugyanakkor, hogy mind a négy alág (textil, ruha, bőr és cipő gyártása) megőrizte viszonylagos jelentőségét: a szerkezeti változások nyomán kiegyensúlyozattabbakká váltak az alágak közötti erőviszonyok. Kevésbé pozitív, hogy a textil-, ruha- és cipőgyártó alágak munkatermelékenysége és bérköltségei tekintetében legfeljebb Románia és Bulgária sorolható hátrébb az Európai Unióban. A könnyűiparra a nők (fizikai) foglalkoztatásának dominanciája jellemző. A monoton, megterhelő munkához párosuló alacsony béreket a munkaadók béren kívüli juttatásokkal, jóléti intézkedésekkel, valamint rugalmasabb foglalkoztatási feltételekkel igyekeznek kompenzálni. Ezzel együtt is kicsi a könnyűipari szakmák vonzereje a fiatalok körében: az idősebb generációk nyugdíjba vonulásával – az iparág zsugorodása ellenére – gyakorlatilag általánossá vált napjainkra a munkaerőhiány. A jövőbeli versenyképesség, környezeti és társadalmi fenntarthatóság összekapcsolódik: a termék- és tevékenységszerkezet-váltás (az iparág javuló imázsa) egyszerre feltétele és várható következménye a képzett és motivált fiatal munkaerő alkalmazásának.  A könnyűipar egészének zsugorodásával és lokális koncentrációinak meggyengülésével szükségszerűen felvetődik a különböző alágazatok összefogásának és országos szintű megszervezésének igénye.

Környezeti kihívások -  fenntartható gyártási folyamatok, környezetvédelem a textiliparban (3.1.2.1.ac)

A szerző bemutatja a textilipar környezetterhelő tényezőit, a 4E kémiai szerepét a környezet védelmében, foglalkozik a természetes szálak nyerésénél, ill. a mesterséges szálak előállításánál a környezetkímélés lehetőségeikel, valamint a fonal- és cérnagyártásnál, ill. a kelmeképzésnél a terhelőtényezők csökkentésével. A környezetkímélő kikészítési technológiák kapcsán ismerteti a mercerezés, a lúgkreppelés, a színezés, a kémiai textilmintázás és a végkikészítő eljárások területén alkalmazható célirányos megoldásokat. Az ipari víz felhasználásának csökkentése, a szennyvíz terhelő tényezőinek mérséklése kiemelten szerepel az összeállításban. Az energiafelhasználás csökkentése, a geotermikus energia temperálásra való használata mellett a tanulmány az enzimek alkalmazására, a szuperkritikus széndioxidban történő színezésre, a nanotechnológiai alkalmazásokra és a plazmakezelő eljárásokra is kitér. A tanulmányból megismerhetőek speciális, a környezet védelmét szolgáló textiltermékek, a textilhulladékok és maradványanyagok csökkentésének módjai, továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését biztosító speciális műszaki textíliák is.

A fenntartható textilgyártás követelményei és tanúsítása (3.1.2.1.ac)

A fenntarthatóság nem csak az Európai Unióban, hanem az egész világon cselekvésre készteti a szakembereket. A fenntarthatósági igények tengerében elengedhetetlenek a harmadik fél által ellenőrzött kritériumokon alapuló összehasonlítható döntések. Ezt a célt szolgálja a megkülönböztetésre alkalmas önkéntes védjegyek odaítéléséhez szükséges követelmények kielégítése. Ezek a jelek („öko-címkék”) segítik a gyártókat, forgalmazókat és a végfogyasztók abban, hogy figyelembe tudják venni a gyártás ökológiai hatásait. A jelenleg forgalomban lévő termékeken található többféle védjegy, amelyek a környezetkímélő ill. a fenntartható gyártásra utal, a fogyasztók számára sokszor nehezen értelmezhető, és egyik alapvető jellemzőjük, hogy népszerűségük a különböző termékcsoportok tekintetében rendkívül különböző. A legismertebb megkülönböztetésre alkalmas jelek nemzetközi összehasonlító elemzéséből egyértelműen megállapítható, hogy az OEKO-TEX® védjegy követelményei összességükben a legszélesebb körűek. A fenntartható gyártás követelményeinek szigorodása egyértelművé tette, hogy a termékek tanúsítása ártalmas kísérőanyagokra önmagában nem elég. Így alakult ki a STeP by OEKO-TEX^® (Sustainable Textile and Leather Production, azaz fenntartható textil- és bőrgyártás) rendszere.

A körforgásos gazdasági szemlélet oktatásának módszertana, szakmódszertani ajánlás (3.1.2.1. ac)

A tanulmány célja bemutatni a körkörös gazdasági szemlélet három alappillérének – hurok szűkítése, lassítása és bezárása – megvalósításához szükséges kompetenciákat, valamint ezek kialakítását, fejlesztését segítő oktatási stratégiát, mely megteremti a folyamatos kommunikáció lehetőségét a képzőintézmények és munkaadók között az általuk közvetített valós probléma projektmunkaként történő megoldása kapcsán.

A körforgásos gazdaság és szabályozási környezete (3.1.2.1. ac)

A körforgásos gazdaság koncepciójának bevezetése a fenntarthatósági célok, a fenntartható fejlődés jogelméleti, de gyakorlati tartalommal nem rendelkező követelményeinek a gazdasági élet számára értelmezhető szempontokkal, követelményekkel és azok eléréséhez szolgáló határidőkkel való megtöltését eredményezte. Az uniós politikákban, különböző, a puha jog részét képező szabályozási dokumentumokban és az uniós jogszabályokban megfogalmazott követelményrendszer egyre konkrétabb célokat, követelményeket és ezek elérését szolgáló eszközöket fogalmaz meg a gazdaság lineáris pályáról körforgásos pályára állítása érdekében, mely követelményrendszer időszakos felülvizsgálata révén visszacsatolási mechanizmus biztosítja az esetleges hiányosságok beazonosítását és újabb szabályozási körben való kiküszöbölésüket. Az egyre konkrétabbá és szofisztikáltabbá váló szabályozási környezetben a textilíparral szembeni követelmények és azok megvalósításához rendelt határidők is megfogalmazásra kerültek, amely követelményeket a tagállamoknak át kell ültetniük saját jogrendszerükbe.  Ez az átültetési folyamat Magyarországon már elkezdődött, azonban további, körforgásos gazdaságra való hatékony átállást szolgáló jogalkotói intézkedést tartunk szükségesnek a jelen tanulmányban megfogalmazott javaslatok szerint.

A hatékony konzultációhoz szükséges munkaügyi témájú elemzés  (3.1.2.2.dc)

LETÖLTHETŐ PROSPEKTUSOK

Munkaerőpiaci kihívások a divatiparban

Fenntarthatósági kihívások a konfekcióiparban

LETÖLTHETŐ KÉPZÉSI ANYAGOK

• Munkaügyi képzés I.
• Munkaügyi képzés II

LETÖLTHETŐ SAJTÓKÖZLEMÉNYEK

• Startol a hazai ruhaipar fenntarthatóságát erősítő projekt 
• TEX2GREEN WEBINAR 
• A környezet védelme és a munkavállalók jóléte is fontos a hazai textil- és ruhaipari vállalkozásoknak
• A hazai munka- és védőruhagyártásban komoly előrelépést jelent és az ellátás biztonságát eredményezi a hazai alapanyaggyártás